A hosszan tartó aszálynak ugyan előnye, hogy a gombabetegségek terjedését általánosságban gátolja, de a növényeinkre sajnos más szempontból nagyon káros. A vízhiány mellett gyakran lép fel tápanyaghiány is, amelyet pótolnunk kell, mert különben károsodhat a termés, valamint egyúttal bizonyos betegségekkel szemben mégiscsak javasolt védekezni.
Kalciumhiány
Egyre gyakrabban keresnek meg minket olyan tünetekkel, hogy a paradicsomon és paprikán a szárral szemben sötétbarnás elszíneződés alakul ki, amely egyre növekszik. Ez első ránézésre rothadásnak tűnik, de valójában nem gombabetegség okozza, hanem az, hogy a növény a jelenlegi időjárási körülmények között (túlzott meleg, vízhiány) nem tudja felvenni a talajból a fejlődéséhez szükséges kalciumot, ezért azt a termésből vonja ki. Ez esetben javasolt a kalcium lombra történő permetezése (levéltrágyázás), mert így közvetlenül hozzáfér a növény, és be tudja azt építeni. (Természetesen ha sokáig elmulasztjuk a talaj tápanyaggal való feltöltését, akkor a legközelebbi adandó alkalommal ezt is célszerű elvégezni szerves- vagy műtrágyázás formájában.)
A fenti okoból bekövetkező kalciumhiány azonban nem csak a zöldségféléinket érintheti, hanem valószínűleg az almán is meg fog jelenni, de ezt már csak a tárolás során megjelenő, kis barna foltok formájában fogjuk megtapasztalni. Ezért célszerű egyúttal az almafák lombtrágyázását is elvégezni, hogy ezzel biztosítsuk a gyümölcsök hosszú távú eltarthatóságát.
Napégés
Szintén barnulást okoz, de más színben, és helyen jelenik meg, mint a kalciumhiány, főleg a napsugárzásnak kitett oldalon, világosbarna foltokként jelentkezik. Paprikán gyakori, de paradicsomon és más zöldségeken, vagy akár szőlőn is előfordulhat. Ellene sajnos nem sokat tehetünk, esetleg raschel hálóval próbálhatjuk takarni az érintett növényeket, de az is segíthet, hogy ha pl. szőlő esetén a zöldmunkák során a szokásosnál kevésbé ritkítjuk meg a leveleket, ezáltal biztosítva némi árnyékot a bogyóknak.
A paradicsomvész (fitoftóra)
Bár a szárazság nem kedvez a gombabetegségek terjedésének, de a pont emiatt végzett öntözés miatt is kialakulhatnak azok a feltételek, amik kedveznek ezek felszaporodásának. (Ezért is célszerű az öntözést korán reggel végezni, mert így hamar megszáradnak a levelek, és csak minimális időre alakul ki pára a növények körül.)
A paradicsom egyik leggyakoribb, és legveszélyesebb megbetegedése a paradicsomvész, amelyet egy, a talajban jelen lévő gombafaj fertőzése okoz. Ellene a leghatásosabb módszer a megelőzés, mert ha már bekerült a növénybe, akkor csak késleltethetjük annak teljes elszáradását.
Érdemes a talajra érő, alacsonyabb hajtásokat leszedni, ezzel meggátolva a kórokozó bejutását, valamint megelőző jelleggel permetezést végezni gombaölő szerekkel. De aki az ökológiai megoldásokat keresni, használhat talajlakó gomba-készítményt, ami már a földben elpusztítja a káros gombákat, így azok nem tudják megtámadni a növényeket.
Milyen károsítókra figyeljünk még?
Egyelőre az időjárás hátráltatja a gombabetegségek terjedését, de ez az eső megérkeztével könnyen változhat. A szőlők fajtától függően nemsokára a fürtzáródási szakaszba érnek, ekkor kell elvégezni a szürkerothadás (botritisz) elleni permetezést. Ugyan jelenleg az egyéb betegségek kevésbé fertőzik a szőlőültetvényeket, de egyúttal célszerű azok ellen is védekezni.
A levéltetvek már szerencsére visszaszorulóban vannak, de lassan kezdenek felszaporodni a zöld vándorpoloskák, illetve rokonaik, a márványos poloskák, amik szívogatásukkal tönkreteszik a termést, és az ősz beköszöntével behúzódnak a lakásokba is, további bosszúságot okozva.
A fentiekben felsoroltakon kívül még sok kórokozó vagy kártevő előfordulhat a kertben ebben az időszakban is, de igyekeztünk a legaktuálisabbakat kiemelni. Azonban ha valamilyen elváltozást tapasztalnak a növényeiken, akkor nyugodtan keressenek fel minket üzletünkben, és igyekszünk megoldást találni a problémára.