Idén az igazi indián nyár elmaradt, de még elég kellemes a hőmérséklet ahhoz, hogy elvégezzük az ősszel esedékes kerti munkákat. A már leszüretelt növényeket kitakaríthatjuk a kertből, és megkezdhetjük az ásást. Ennek során gondoskodhatunk a talaj tápanyag-utánpótlásáról is, műtrágya vagy szerves trágya formájában.
Milyen zöldségnövények bírják az áttelelést?
Ha már kora tavasszal is szeretnénk friss zöldségeket fogyasztani, akkor az alábbiak közül válogathatunk:
- vöröshagyma (dughagyma formájában);
- lila hagyma;
- fokhagyma;
- petrezselyem;
- zöldborsó;
- saláta;
- spenót.
Ezek szeptember-október folyamán elvetve még a nagy hidegek beállta előtt megerősödnek annyira, hogy átvészeljék a téli időszakot, és tavasszal gyorsabban fejlődésnek induljanak, mint frissen vetett társaik. Az áttelelő termesztés előnye különösen az elhúzódó telek idején mutatkozik meg, mert ilyen esetben a tavaszi vetéssel várnunk kell addig, amíg megfelelő hőmérsékletűre melegszik az időjárás.
Őszi ültetésű virághagymák
A virághagymák közül a tulipánt, jácintot, nárciszt, liliomot és krókuszt ősszel kell elültetnünk, hogy tavasszal kertünk díszei lehessenek. Ültetésükkor érdemes talajfertőtlenítő szert alkalmazni, hogy megvédjük őket a földben található kártevők, pl. pajorok, drótférgek támadásától. Erre a feladatra a kémiai védekezés helyett használhatunk a környezetre ártalmatlan, talajlakó gombákból álló rovarölő szert is, mint pl. az Artis vagy Bora.
A gyümölcsfák károsítóinak gyérítése
Ha a gyümölcsfákon a nyár folyamán meggyűlt a bajunk a károsítókkal, akkor célszerű elvégezni egy őszi lemosó permetezést is, hogy a földre lehullott leveleken és a fák repedéseiben ne tudjanak áttelelni a betegségek szaporító képletei, amik tavasszal a fertőzés kiinduló pontjai lehetnek. Azonban ez nem váltja ki a tavaszi lemosó permetezést, mert a bimbókban esetleg jelen lévő betegségek (pl. tűzelhalás, monília, lisztharmat, stb.) és kártevők (pl. atkák) ellen csak a rügyek kipattanása idejére időzített permetezéssel tudunk hatékonyan védekezni.