Veteményezés
Az éjszakai fagyok elmúltával már nyugodtan megkezdhetjük a veteményezést. Most célszerű elültetni a dughagymákat, a borsót, a zöldséget és sárgarépát. A melegigényesebb növények magjának elvetésével még célszerű várnunk, ilyen a bab, uborka, kukorica és a tökfélék. A fagyok elmúltával már a virágmagok is elvethetők.
A vetőmagokból célszerű csávázottat választani, mert ezek könnyebben ellenállnak a kórokozóknak, és a vegetációs időszakban kevesebb permetezésre lesz szükség. Csávázott mini vetőburgonyák is kaphatók, amik jelentősen csökkentik a burgonyabogár megjelenését és kártételét. A vetőmagokból vásárolhatunk szalagos kiszerelésűt is, ezeket könnyebb elvetni, mert nem kell ügyelnünk a tőtávolságra, és a kihajtás után nem kell egyelnünk a palántákat.
Palántadőlés
A palánták egyik gyakori betegsége a palántadőlés, aminek okozója egy talajban élő gomba, a tünete pedig a szár tövén a hangya rágásához hasonló sérülés. Itt a szövetek a gombabetegség hatására elgyengülnek, ez okozza a palánta eldőlését. Ennek megelőzésére alkalmas a Dithane M45, amit száraz állapotában belekeverhetünk a palánta földjébe, vagy ha ez elmaradt, akkor a kikelt növényeket az öntözővízbe kevert Dithane M45-tel locsoljuk meg (adagolása: 20 g 10 l vízhez).
Megelőző permetezés
Remélhetőleg mostanra végeztünk a szőlők és a gyümölcsfák metszésével és megtörtént a lemosó permetezés is.
Külön szeretném azonban felhívni a figyelmet az őszibarack esetén a levélfodrosodás elleni védekezésre, amit a levelek egérfüles állapotában kell elvégezni Alfa Solo-val (adagolása: egy ampulla 10 l vízhez).
A csonthéjasoknál virágzáskor kell elkezdeni a monília elleni védekezést Chorus-szal (adagolása: 4 g 10 l vízhez), első alkalommal fehér bimbós állapotban kell kijuttatni, majd a virágzás alatt még egyszer el kell végezni a permetezést.