Végre megérkezett a várva-várt eső, így talán a még eddig ki nem kelt vetőmagjaink is fejlődésnek indulnak a kertben. Idén a környéken többé-kevésbé sikerült megúsznunk a fagykárt a gyümölcsösökben, valamint a méhek munkájához is megfelelő volt az időjárás, így reménykedhetünk egy jobb évben a tavalyi után.
A hosszan tartó hűvös, párás idő azonban kedvez a gombabetegségek terjedésének. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan védhetjük meg tőlük a gyümölcsfáinkat.
A monília minden fát fenyeget
Ez a gombabetegség a virágzás idején fertőz, és a hűvös, csapadékos időjárást kedveli. A bibéken keresztül jut be a növénybe, és a hajtások végeinek elszáradását, valamint a későbbiekben a lehullott gyümölcsökön rothadásos tünetek és fehér pöttyök megjelenését okozza.
Védekezni ellene a virágzás ideje alatt kell, optimális esetben háromszori permetezéssel: a virágzás kezdetén, teljes virágzásban, illetve a szirmok lehullásakor. Persze néha az időjárás vagy egyéb körülmények miatt ez nem megoldható, de legalább egyszeri kezelést adjunk a fáinknak, mert a bekerülő kórokozó az évek során a fa teljes elszáradását okozhatja. Ha mégis felfedezzük a tünetek megjelenését, akkor a hajtások elszáradt részei alatt kb. 10 cm-rel metsszük le a beteg ágakat, így meggátolva a fertőzés továbbterjedését.
A barackfáinkat sújtó levélfodrosodás (tafrina)
Akinek van valamilyen barackfája (akár kajszi, akár őszi) minden bizonnyal találkozott már ezzel a gombabetegséggel: a levelek elszíneződnek, összehúzódnak (fodrosak lesznek) és gumis tapintásúvá válnak. (A levelek összecsavarodását levéltetvek is okozhatják, ezért ha kétségeink vannak, akkor egy-egy levél kibontásával nézzük meg, hogy látunk-e bennük levéltetveket, vagy a jelenlétükre utaló mézharmatot. Ebben az esetben használjunk rovarölő szert.)
A tafrina kórokozója szintén a nedves, hideg időt szereti, amíg ilyen az időjárás, addig számíthatunk a megjelenésére, így folyamatos védekezésre lehet szükség. Vannak ugyan olyan fajták, amelyek kevésbé érzékenyek rá, de azok is meghálálják a gondoskodást. A védekezést egérfüles állapottól javasolt megkezdeni, és az időjárástól függően, szükség szerint folytatni. A meleg idő megérkeztével a betegség nem fertőz tovább.
Milyen kártevőkre számíthatunk ebben az időszakban?
A virágzás végén, azaz sziromhullás idején célszerű rovarölő szereket is használnunk, mert ilyenkor támad pl. a cseresznyelégy, az alma- és szilvamoly, illetve a levéltetvek is megjelenhetnek fáinkon, bár nekik a csapadékos időjárás nem kedvez.
A rovarölő szeres permetezésnél azonban vigyázzunk a méhekre, ezért úgynevezett „méhkímélő technológiával” végezzük a kezeléseket. Ez azt jelenti, hogy a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhetjük meg a permetezést, amelyet 23 óráig be kell fejeznünk.
A rovarok elleni védekezés időzítésében segíthetnek a sárga lapok, amelyekbe beleragadnak a kártevők, így a mennyiségükből megállapíthatjuk a rajzás időpontját, amikor a leghatékonyabban védekezhetünk ellenük. Nagyobb mennyiségű sárgalap kihelyezésével pedig jelentősen gyéríthetők is a rovarok, így ez biológiai védekezésnek is megfelelő lehet. (Azonban itt is ügyeljünk a méhekre: a virágzás ideje alatt vegyük le a lapokat a fákról, nehogy beleragadjanak.)