Cikkünkkel azoknak szeretnénk segíteni, akik most ismerkednek a zöldségnövények termesztésével, és szeretnének saját paprika- vagy paradicsom palántát nevelni. A leírtak természetesen más növényeknél is hasznosíthatók, ugyanúgy célszerű palántázni a káposztát, karalábét, karfiolt vagy a dinnyét.
Miért neveljünk palántát?
Bár bevett gyakorlat, mégsem muszáj feltétlenül palántáznunk a paradicsomot vagy paprikát, hiszen a kertben ősszel elhullott magok is sokszor kikelnek a következő évben. Azonban a palántázással időt nyerünk ezekkel szemben, így nyár vége helyett már jóval korábban élvezhetjük a friss zöldségeink zamatát.
Hogyan fogjunk hozzá?
A palántaneveléshez elsősorban meleg környezet szükséges (20 ºC körüli hőmérséklet az ideális), ami kora tavasszal csak üvegházban vagy a lakáson belül biztosítható a növények számára. Ideális helyük lehet egy világos ablak előtt, mert a megfelelő fejlődéshez fényre is szükségük lesz. Ügyeljünk azonban, hogy ne legyen nagyon meleg, illetve kevés fény, mert akkor „felnyurgulnak” a palánták, vagyis megnyúlik és elvékonyodik a száruk, ezért kiültetéskor eldőlnek, és elszáradnak.
A vetés időzítése is lényeges, mert ha túl korán vetjük el, akkor szintén fennáll a megnyúlás veszélye, ha pedig túl későn, akkor pedig nem fejlődnek ki kellően a kiültetés idejére. Pontos dátumot nem lehet mondani a különböző évek eltérő időjárása miatt, de általánosságban a március közepe-vége megfelelő időpontnak mondható.
A magvetés folyamata
Szükségünk lesz néhány cserépre, balkonládára vagy a joghurtos, illetve tejfölös doboz is megfelel, de az utóbbiak esetében fúrjunk néhány lyukat az aljukba, hogy a felesleges víz el tudjon távozni. Földnek javasolt palántaföld használata, de az általános virágföld is megfelelő választás. Ezek megfelelően lazák, de mégis kellő mértékben tartják a nedvességet, illetve tartalmaznak szerves tápanyagokat is.
Ha gyorsítani szeretnénk a kelés folyamatát, akkor vetés előtt 1-2 napra nedves papír zsebkendőbe csomagolhatjuk a magokat, így siettetve a csírázást.
A magokat egymáshoz nem túl közel, egy-két ujjnyi távolságra helyezzük el, így kellő távolságra lesznek egymástól, és nem akadályozzák egymást a fejlődésben. Ha mégis túl sűrűen kelnének, akkor ritkítsuk meg őket; ha viszont nem szeretnénk ezeket kidobni, akkor ültessük át őket egy másik edénybe.
A magok tetejére szórjunk egy kevés földet, azt finoman nyomkodjuk meg, majd locsoljuk meg. Ehhez a vízhez keverhetünk gombaölő szert is, amivel a palántadőlés nevű betegség ellen védjük a növényeinket. (A palántadőléskor egy gomba elvékonyítja a növény szárát, emiatt az nem tudja megtartani magát, és eldől.)
A növekvő palánták gondozása
Ha nem tudunk ideálisan meleg hőmérsékletet biztosítani a csírázáshoz, akkor az edényeket lefedhetjük egy vékony, átlátszó fóliával vagy üveglappal. Azonban ha a növényeink már kibújtak, akkor ezt vegyük le, hogy elegendő levegőt kapjanak!
Paradicsom és paprika esetében az átlagos csírázási idő 20 ºC-on kb. 2-3 hét, ez idő alatt (és a későbbiekben is!) fontos, hogy megfelelő nedvességet biztosítsunk nekik. Kerüljük azonban a túlöntözést, mert ekkor a magok elrothadhatnak a földben. Néhány naponta ellenőrizzük tapintással a föld nedvességtartalmát, és ha szükséges, akkor kis kézi permetezővel pótolhatjuk a nedvességet. De vegyük figyelembe, hogy a föld lejjebb még tárol vizet, ezért inkább kevesebbet öntözzünk, mint elsőre gondolnánk.
Ha a növényeink már kibújtak és fejlődésnek indultak, használhatunk palántanevelő tápoldatot, hogy a talajból felvett tápanyagokat pótoljuk. Ideális esetben májusra teljesen kifejlődnek a palántáink, és készen állnak arra, hogy kiültessük őket a szabad földbe. Tovább növelhetjük az ellenállóságukat a kiültetés előtt, ha már jó idő van kint, akkor nappal kitesszük őket a szabadba, estére pedig bevisszük, mire lehűl a hőmérséklet.